2018. május 18., péntek

David Walliams: Az éjféli banda

Ez a második olvasásom a szerzőtől, és már előző könyvénél is megállapítottam, hogy David Walliamsot méltán hasonlítják Roald Dahl-hoz, egyik kedvenc írómhoz. 

És mivel Roald Dahl nagy kedvencem, David Walliams pedig nagyon hasonló stílusban ír, ezért most már David is helyet kapott a kedvenceim között.

Történeteire nem jellemző a komolyság, jókat szórakozhat rajta gyerek és felnőtt egyaránt. Mindamellett, hogy komoly témákat pendít meg a könyveiben, amivel azt bizonyítja, hogy igenis komolyan veszi  fiatal olvasótáborát, érettnek tartja őket arra, hogy  megértsék és elgondolkozzanak az általa felvetett dolgokon.

2018. május 17., csütörtök

Maros András: Játszótéri pillanatok

A Kávéházi pillanatok után a játszótérre is ellátogathatunk Maros András történetei által, amelyek közül jó néhányat ismerősként üdvözölhetünk, mert minden bizonnyal mi magunk is hallottunk és tapasztaltunk már hasonlókat, amikor gyermekünkkel próbálkoztunk beilleszkedni a játszótér közösségébe.

Bevallom, nekem nem ment könnyen. Hideg ráz attól, ha valaki azt mondja a gyerekére, ne adj isten a pár hetes/hónapos kisbabájára, hogy rossz gyerek. Azért, mert sír, hiszen csak azzal tudja kifejezni, hogy valami nem stimmel, valamit szeretne, fáj a hasa, éhes stb. Vagy a pár éves gyerek kicsit aktívabb, jobb kedvűbb, "elevenebb" az átlagnál, akkor már rámondja a nagymama, vagy akár az anyuka, hogy rossz gyerek, meg nem fogad szót, stb. Mert ilyeneket bőven hallottam a játszótéren, és ezek engem elriasztottak. 

2018. május 16., szerda

Finy Petra: Akkor is

Nagyon érdekesen alakult a kapcsolatom ezzel a könyvvel. Nem is igazán terveztem elolvasni, de a körülmények alakulása (baráti vélemények, elolvasott interjúk, stb) folytán végül nagyon kíváncsi lettem rá. 

Igazából azt sem tudom megmondani, hogy miért nem akartam elolvasni, csupán azon egyszerű ok jut eszembe: annyi könyv van, hogy a szokásos szelekciónak esett áldozatul, hiszen nem olvashatunk el minden könyvet, hacsak nincs egy jó időnyerő szerkezetünk.

2018. május 15., kedd

Emily Murdoch: Ha megtalálsz

Ismét egy kívánságlistás könyv, amire terven felül akadtam a könyvtárban, és bármennyire is féltem a tartalmától, nem tudtam otthagyni. A borítója egyszerűen fantasztikus! Ha elolvassátok a könyvet, talán ti is így fogjátok gondolni.

A történet letaglózó és megrázó, végig görcsben volt a gyomrom olvasás közben, mert féltem attól, milyen titkot őriz a két lány. Ledöbbentett és földhöz vágott, amikor megtudtam, felfoghatatlan, hogy mit kellett ennek a két lánynak kiállnia.

2018. május 14., hétfő

Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról

Bár számíthattam volna rá, de mégsem gondoltam, hogy egy ennyire erőteljesen ható, ennyire mélyen megérintő könyvet fogok olvasni halálról, életről, vallásról. Egy másfajta kultúráról, ahol nem tabu a halál témája, hiszen a tibetiek azt gondolják, hogy a halál nem a vég, hanem a kezdet.

Egy újjászületés kezdete, egy olyan újjászületésé, mely buddhista szemszögből nagyon fontos dolog. A könyv a buddhizmus elméleteit és alapjait ismerteti, az ősi tanításokat, melyek segíthetnek nekünk életünk és halálunk minden egyes szakaszában.

2018. május 11., péntek

Naomi Alderman: A hatalom

Mindenféle vegyes érzések kavarognak bennem a történet befejezése után. Nem azt a szót használnám egy ilyen témájú és volumenű könyv esetében, hogy tetszett, hanem inkább azt, hogy lenyűgöző, elgondolkodtató és felkavaró történet volt.

Lenyűgözött ez a női hatalommal felruházott világ, amit Naomi Alderman megteremtett, elgondolkodtatott, hogy a hatalom birtoklása és rossz felhasználása hová juttathat egy társadalmat és felkavart, hogy mivé tette az embereket, elsősorban a nőket a hatalom és az erő tudata, másodsorban pedig a férfiakat milyen tettekre és viselkedésekre kényszerítette az alárendeltség és a félelem.

2018. május 10., csütörtök

Patik László: Anna, édes

Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen abszurd, humoros és aktuális könyvet takar ez a cím, a könyv stílusa és témája nagyon jólesett most nekem, mintha egy jó komédiát láttam volna, kicsit szürreálisan eltúlozva, és egy picikét görbe tükröt tartva elénk.

Ami, ha jól elgondolkodunk nem is biztos, hogy görbe, ugyanis mindannyian ismerünk ilyen felszínes embereket, akiknek az a fontos, hogy jó házasság, sok pénz, fontos pozíció jusson nekik, mert ez fontos, és így lehet előre jutni az életben.

2018. május 9., szerda

A meghívó és az Orient expressz

Nem kertelek, Lucey Foley könyvének legeslegelőször a borítója fogott meg, Lindsay Jayne Ashford könyvének pedig egyik főszereplője Agatha Christie, úgyhogy azt hiszem nem is kell többet mondanom arról, hogy miért került fel ez a könyv a várólistámra.


2018. május 8., kedd

Mókuspapa, Pitypang és Mókás

Axel Sheffler: Mókuspapa, gyere haza!

Aranyos, kedves, vicces kis könyv. Történet egy elveszett mókuspapáról, akit a vihar elfújt a családjától, és jó szerencséje a két testvérhez, Tónihoz és Mónihoz sodorta, akik nagy lelkesedéssel gondozták a balesetet szenvedett mókust.

Öltöztették, tévéztették, még babakocsiba is tették. Teknős, akvárium, tévé, mókusunknak nem volt nyugalma, a két gyerek minden földi jóval megismertette, de mókuspapa egy idő után egyre többet szomorkodott.

2018. május 7., hétfő

Egy év, egy tucat könyv: Olvass el egy sci-fi műfajú könyvet!

A sci-fi egyértelműen az a műfaj, amelyikből nem olvasok annyi könyvet, amennyit kellene! És ráadásul az okát sem tudom, mert a sci-fi filmeket imádom, csakúgy, mint az eddig a műfajban olvasott könyveket!
Úgyhogy nézzük is az e havi ajánlót, lesz miből csemegézni:

2018. május 4., péntek

Liz Pichon: (Többnyire) zseniális ötletek

Véleményem szerint ezt a könyvet a fiúk fogják imádni. Meg a fiús anyukák, akik azt tapasztalhatják, hogy gyermekük örömmel olvas, mert a könyv hatalmas betűi, szórakoztató illusztrációi és vicces szövege garantáltan lekötik a fiúgyermekeket. 

Nem mondom, hogy lányok kezébe ne adjuk oda, mert én is jól szórakoztam rajta. Na jó, én egy kicsit már túl vagyok a lány kategórián, de a lényeg, hogy lányoknak is tetszhet. 

2018. május 3., csütörtök

Thriller csütörtök: És bebújt az ördög

Ania Ahlbornnal ez a második találkozásom volt. Már az első találkozásunkor, a Vértestvérek után megállapítottam magamban, hogy Ania amilyen kis konszolidáltnak és szimpatikus személyiségnek tűnik, ahhoz képest, elég beteg és sötét könyvet tud írni. Biztos ti is csináltatok már ilyet, nem? Hogy összehasonlítottátok az író portréját a hátsó borítóról a történettel. :)

2018. május 2., szerda

Jodi Picoult: A tizedik kör

Ha jól látom, ez a könyv már több, mint tízéves, viszont témájában talán aktuálisabb nem is lehetne. Jodi ezúttal is belenyúlt a tűzbe, azaz olyan témáról írt, amely senkit nem hagy, nem hagyhat hidegen. Mikortól zaklatás a zaklatás? Mikortól erőszak az erőszak? 

Ha a nő miniszoknyát vesz fel, vagy úgy öltözik, mint egy prostituált, akkor magára vessen, ha megerőszakolják? A prostituáltat nem lehet megerőszakolni, mert neki amúgy is a szex a munkája? Téves elképzelések és hímsoviniszta hozzáállás? Ne áldozatnak, hanem bűnbaknak érezze magát az a nő gyerek, akit megerőszakoltak?

2018. május 1., kedd

Holly Goldberg Sloan: 7esével

Ez a történet egy igazi meglepetés volt, teljesen véletlen módon kölcsönöztem ki a könyvtárból. Nem szerepelt a listámon, amivel mindig fel vagyok fegyverkezve, ha könyvtárba indulok. Csak úgy megláttam a polcon, és mivel a fülszöveg meggyőzött, jött is velem haza.

Amikor pedig bejelöltem a molyon, mint aktuális olvasmányomat, kiderült, hogy már rajta van a várólistámon. Így utólag már felmerül bennem, hogy-hogy nem hallottam én többet eddig erről a könyvről??!!